ÉRTESÜLJ ELSŐKÉNT LEGÚJABB HÍREINKRŐL!

Iratkozz fel levelezőlistánkra, így elsőként fogsz értesülni eseményeinkről, akciónkról és egyéb érdekességekről!

Adatkezelési tájékoztató


Főoldal Magazin

E, mint emulgeálószer?

Az az egyes termékek címkéin nagyon sok olyan fogalommal találkozhatunk, melyekkel a vásárlók többsége sajnos nincs tisztában. Szénhidrátok, zsírok, fehérjék, mint a tápérték alkotói, de az összetevők között is el tudunk veszni a számok és kódok között. Épp ezért szeretnénk most bemutatni egy összetevő-kategóriát, melyet egyaránt megtalálhatunk a kozmetikumokban és az élelmiszerekben is: az emulgeálószereket.

A kavarodás általában akkor kezdődik a fejekben, amikor szóba kerülnek az úgynevezett E-számok. Sokan ugyanis az E-betűt az emulgeálószerekkel azonosítják, a kezdőbetű miatt. Pedig ez nem így van: az E-betű Európát jelent, azaz Európa szerint, és a számsor azt az anyagot azonosítja, melyet az európai szabályozás rendelt hozzá.

A világon viszont többnyire az említett anyagok teljes megnevezését használják.

Így jogosan merül föl a kérdés: mik valójában az emulgeálószerek?

Az élelmiszer-adalékanyagok egy csoportja, mely lehetővé teszi az egységes keverék létrejöttét két vagy több nem elegyedő folyadékfázisból. De ide tartoznak azok az anyagok is, melyek ezt a keveréket megtartják. Nagyon gyakorlatias példa lehet a víz és az olaj keveréke. Ha összekeverjük őket, egy idő után különválnak, és az olaj “úszni fog” a víz felszínén. Pontosan ez az emulgeálószerek fő feladata: egyben kell tartaniuk a két összetevőt, így emulzió keletkezik, azaz innen ered a csoport elnevezése is – emulgeálószerek.

Az adalékanyagok más csoportjaihoz képest, mint például az édesítőszerek vagy a tartósítószerek, az emulgeálószerek az esetek többségében problémamentesek és természetesek. A legismertebbek és leggyakoribbak közé sorolhatjuk a lecitineket, a citrátokat, a guargumit, a zsírsavak észtereit, a karbonátokat és még hasonlókat. Sokuknak más funkciója is van, például a sűrítés, vagy a stabilizálás.

Emulgeálószereket találunk a majonézben, a margarinokban, a pékáruban vagy a fagylaltokban is. Az első kettőben a funkciója egyértelmű, emulzió formájában tartja, azaz keverék állapotban stabilizálja az olajt és a vizet. A pékárukban a frissesség őrének számít, igaz csak vizuális hatásról van szó, az emulgeálószerek használatával csak puha lesz a pékáru. A vásárlónak pedig az az érzése, hogy friss az áru.

Hasonlóképpen használják a fagylaltokban, ahol a funkciója szerint levegőssé teszi azokat. A használat oka pedig jelentős mértékben gazdasági. A vásárló egy liter fagylaltot vesz, és nem egy kilogrammot. Ezzel pedig első látásra olcsóbb lesz a termék a vásárló számára.

Az élelmiszerekben használt átlagos mennyiségű emulgeálószer-adagoknál nem ismertek mellékhatások, biztonságos anyagnak számítanak. Érzékeny egyéneknél viszont a velük való érintkezés allergiás reakciót is kiválthat.

A felhasznált mennyisséggel azonban érdemes óvatosan bánni: egyes kutatások szerint az emulgeálószerek fogyasztása nagy mennyiségben elhízás, diabétesz és gyulladásos bélbetegség kialakulásához vezet, mivel megváltoztathatják a bélflórát, ami glükózintolerancia kialakulását eredményezi.

Összefoglalva: nem szabad kontrollálatlanul alkalmazni az emulgeálószereket, ügyeljünk arra, hogy minél több tiszta, tartósítószerektől és adalékanyagoktól mentes táplálékhoz juttassuk a szervezetünket. Mivel valószínűsíthető, hogy emulgeálószereknek szerepük van a bélproblémák és az allergia kialakulásában, ez még inkább tudatosságot követel tőlünk a vásárlás és az étkezéseink tervezésénél.

Élelmiszeradalékként E400-E499 közötti közti kódokkal szerepelnek, azaz így találhatjuk meg őket az élelmiszerek címkéin.

Az egészség-nagykövet, a KELLYS márka alapítója
Forrás Bio&Life, KELLYS HUNGARY

Leave a Comment