Korábbi cikkeinkben körbejártuk, hogy a funkcionális edzés arra hivatott, hogy az életünkben előforduló mozgásokra készítsen fel minket. Azt is megtudhattuk, hogy milyen hatással van a funkcionális edzés a különböző képességeink fejlődésére. Itt az ideje, hogy közelebbről is megismerkedjünk az egyes képességeinkkel, ezúttal a mobilitás fogalmával, illetve a fejlesztésében rejlő lehetőségekkel.
Funkcionális képességeink egyik fő pillére az ízületi mobilitás – ám mit is jelent pontosan?
Az ízületi mobilitás alatt az adott ízületben létrejövő teljes mozgástartományt értjük. A mobilitás mértékét több minden is befolyásolhatja, pl. a korábban kialakult mozgásminták, a nyújtás hiánya, az egyoldalú mozgások végzése, a mozgásszegény életmód, vagy a korunk, esetleg egy régebbi sérülésünk is.
A mobilitás az ízületeink olajozottságáért is felel, segítségével megelőzhetjük a későbbi kopásokat, vagy az ízületi tartomány leszűkülése miatt létrejövő sérüléseket. Nem szabad összekevernünk a nyújtással, mely egy adott helyzet bizonyos ideig való megtartását jelenti, és a célja elsődlegesen nem az ízületi mozgástartomány fokozása.
Nem megfelelő ízületi mobilitás esetén az egészen egyszerű, hétköznapi tevékenységek is megnehezíthetik a mindennapi életet. Sokkal kevésbé hatékonyan tudjuk ellátni a házkörüli teendőket, vagy eltölteni a gyerekekkel töltött minőségi időt, de még a mozgásunkban is akadályozhat minket.
Az ízületek funkciójuk szerint kétfélék lehetnek: stabilak vagy mobilak.
Míg a boka mobil, addig a térd stabil, a csípő mobil, az alsó-háti gerincszakasz stabil, a felső-háti gerincszakasz pedig mobil; a vállak egyszerre mobilak és stabilak, a könyök stabil, a csukló pedig mobil. Ennek a feloszlásnak köszönhetően marad egyensúlyban szervezetünk – persze, ha odafigyelünk ízületeink megfelelő mozgatására.
A mozgás javítja az ízületek vérkeringését, fokozza az ízületi folyadék termelődését. A mozgás során állandóan siklik egymáson a két ízfelszín, ez ingerli a folyadékot, hogy újra és újra termelődjön, és egyre síkosabbá váljon ez a terület. Ha viszont nem mozgunk, akkor egyre kevesebb ízületi folyadék termelődik, az ízületi rés beszűkül, meszes felrakódások jönnek létre, az ízületi felszínek mozgás közben kedvezőtlenül súrlódnak egymáson.
Amennyiben az ízületi felszín hasonlóképpen terhelődik, illetve, ha kiiktatjuk az életünkből a rendszeres testmozgást, akkor az ízület felszíne idővel teljesen degenerálódik, sérül, meszesedik. Az ízületi folyadék termelődése csökken, az ízületi rés teljesen beszűkül, a mozgásterjedelme romlik.
Azáltal, hogy életünk nagy részét ülő helyzetben töltjük, nagymértékben romboljuk az ízületeink működésének egyensúlyát. Sokszor hiába sportolunk, ha azt rosszul, helytelen technikával, vagy rosszul megválasztott gyakorlatokkal tesszük.
[mks_col]
[mks_one_half]
[/mks_one_half]
[mks_one_half]
[/mks_one_half]
[/mks_col]
Ízületeink védelme érdekében sétáljunk napi legalább 30 percet egyhuzamban. Lépjünk 6 000-10 000 lépést naponta, próbáljunk az izolált gyakorlatokat tartalmazó lapsúlyos gépek helyett inkább funkcionális gyakorlatokat alkalmazni, amelyek egyszerre használják az összes izmunkat. Előnyösen hatnak még a mobilitásunkra az olyan csoportos órák, mint a pilates, jóga, gerinctorna, stretching, bodyArt. Ezeken az órákon a rengeteg nyújtó-mobilizáló gyakorlat hatására visszaáll az izomegyensúly a testünkben. Ettől egyre erősebbek leszünk, és egyre hatékonyabban tudjuk majd elvégezni a feladatokat is. Egyre több sikerélményünk lesz, egyre jobb eredményeket érhetünk el a fejlődésben. Ne feledjük, hogy csak a rugalmas izom terhelhető – így megvédjük magunkat a lehetséges sérülésektől, ráadásul változatosságot is csempészünk az edzéseinkbe.
Kutasi Kelly
KELLYS HUNGARY
Health Ambassador
Funkcionális edző
