Ha azt mondom, hogy Vegán Hegylakó, valószínűleg egyre több ember tudja, hogy Karalyos Gábor színművészre gondolok. 5 éve elkezdett blogolni, azóta dokumentálja rendszeresen mindennapjait egy nagy kertből, Budapest széléről. A vegánságról és a zéró waste-ről beszélgettünk vele.
Mikor döntötted el, hogy vegán leszel?
Régebben voltak olyan barátaim, akik vegetáriánusok voltak, de azontúl, hogy tiszteltem őket és felnéztem rájuk, azért, hogy képesek ekkora lemondással élni, nem tudtam elképzelni, hogy én valaha ezt meg tudnám tenni. Később ők áttértek a vegán életmódra, és bár ugyan soha nem próbáltak megtéríteni, gyakran beszélgettünk az érveikről, és próbáltam megérteni az indokaikat. Aztán 8 és fél évvel ezelőtt küldtek nekem egy linket egy előadáshoz, amit egy amerikai srác tartott a veganizmus ideológiájáról. Rászántam egy órát az életemből, és szó szerint sokkolt, amit láttam. Rögtön tudtam, hogy nem fogom tudni úgy élni az életemet tovább, ahogyan korábban.
Mennyire volt nehéz a váltás a korábbi életmódról a vegánságra?
Egyáltalán nem okozott gondot, mert nagyobb volt bennem az etikai sokk, de nem vagyunk egyforma alkatok, van, akinek először kényelmetlenséget okoz a rostdús táplálkozás. Számomra azért is volt könnyebb, mert kihívásnak tekintettem erre az új életmódra. Korábban is sütöttem-főztem, így nagyon inspirált, hogy kipróbáljam, mit mivel tudok helyettesíteni, és rájöttem, hogy míg korábban 10-15 féle étel került felváltva az asztalunkra, addig most kinyílt a világ előttem, és például csupán répából, krumpliból és borsóból is rengeteg féle fogást tudok elkészíteni.
A növényi étrendet követő táplálkozásban mennyire tudsz figyelni a környezettudatosságra?
Szép lassan eljutottam odáig, hogy ma már egyáltalán nem vásárolok mást, csak alapanyagokat, félkész, vagy késztermékeket szinte soha. Zöldségesnél vagy boltok kimérős részén szerzem be a szükséges dolgokat. Az eredmény pedig magáért beszél: jelenleg a hulladéktermelésem a tizedére csökkent a korábbinak.
