Főoldal Magazin

Tápérték-táblázat, 5. pont – A rostok

Minden élelmiszer címkéjén – törvényi kötelezettségének eleget téve – találunk egy táblázatot, mely összefoglalja az adott termékben lévő tápértékeket, egy bizonyos mennyiségre lebontva (többnyire ez egy adag, 100 g vagy 100 ml). A tápértékek között az alábbi fogalmakat látjuk felsorolva: energia, szénhidrátok, zsírok, fehérjék, rostok, illetve a vitaminok és ásványi anyagok. De mit takarnak pontosan ezek a fogalmak, és pláne, mennyi az ideális mennyiség? Ebben az útvesztőben szeretnénk eligazítást adni cikksorozatunkkal, ahol minden részben bemutatunk egy-egy fogalmat – tartsatok velünk!

Manapság egyre gyakoribbak azok a betegségek, amelyek a helytelen táplálkozásunkból adódnak – többek között nem helyezünk elegendő hangsúlyt az élelmi rostok fogyasztására. Ennek értelmében érdemes megismerni és megszívlelni az élelmi rostok szerepét is az életvitelünkben.

Mik azok az élelmi rostok?

Olyan növényi eredetű ballasztanyagok – összetett szénhidrátok, vagy más néven poliszacharidok – amelyeket a szervezetünk nem képes magától megemészteni. Az emésztőenzimek részben vagy egészben érintetlenül hagyják őket a gyomorban és a vékonybélben, így eljuthatnak a vastagbélbe, ahol kifejthetik az egészségre gyakorolt jótékony hatásukat.

Miért van rájuk szükség?

Hatékonyabbá teszik a víz megkötését, az elfogyasztott ételek felszívódását, segítik a bélműködést, ezáltal az emésztésünket, felszívják az epesav sóit és a koleszterint, megkötik az emésztéskor képződő gázok egy részét.

Táplálkozzunk rostdúsan, különben…

Aki kevés rostot fogyaszt, az étkezései során székrekedéssel is küzdhet. Hosszútávon pedig elhízást, cukorbetegséget, a vastagbélben kialakuló betegségeket is eredményezhet.

A rostok segítenek nekünk a vércukorszint kiegyensúlyozásában az étkezést követően, és a táplálékok felszívódásában, a bélrendszerben.

Hatással vannak a zsír- és szénhidrát-anyagcserénkre. Fertőzések vagy hasmenés esetén elősegítik a gyorsabb gyógyulást, a baktériumok által kibocsátott méreganyagok megkötésével. Hatékonyabbá teszik a diétánkat vagy megkönnyítik életmódváltásunkat, ha hosszabb távon gondolkodunk, és tudjuk, hogy jóllakottságérzést nyújtanak az étkezések után, így kevesebbet eszünk.

Mennyi a napi rostszükségletünk?

Felnőtt emberek számára 25-35 gramm, ami kb. 0,5-1 kg zöldségnek, gyümölcsnek, vagy 5-10 dkg korpának felel meg. Mindenkinél változó lesz az ideális szükséglet pontosan.

Viszont a túlzott rostfogyasztásra is figyelni kell, főleg gyermekkorban, mert a rostok olyan ásványi anyagokat is megköthetnek, melyek elengedhetetlenek a gyermekek fejlődése során. Bélgyulladásos vagy fekélyes betegségek esetében érdemes inkább a vízben oldódó rostokat preferálni, mert a vízben nem oldódók tovább irritálhatják a bélnyálkahártyát.

Az emberi szervezet számára legkedvezőbb rostok közé a pektin, a zab, az inulin, az oligofruktóz és a gumiarábikum tartozik.

Mely ételek tartalmazzák a legtöbb rostot?

  • búzakorpa, gabonapelyhek
  • müzli, abonett, korpás kenyér
  • száraz hüvelyesek (bab, lencse, stb.)
  • olajos magvak
  • egyéb magvak (len, szezám)
  • barnarizs
  • zöldségek
  • gyümölcsök
  • kókuszliszt

A tejtermékek, húsok, tojás, fehér liszt szinte egyáltalán nem tartalmaznak rostokat.

A rostfogyasztás igazi előnye azonban akkor érvényesül, ha megfelelő mennyiségű vizet is iszunk hozzá, ami a felnőttek esetében legalább 1,5-2 l-t jelent naponta. E nélkül a rostok vizet vonnak el a bélfalból, ami székrekedést vagy a bélfal sérülését is okozhatja.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az élelmi rostok fogyasztása csökkenti az anyagcsere-betegségek kialakulását, segít a fogyásban, és csökkenti az elhízás, a cukorbetegség veszélyét, a magas vérzsír- és a koleszterinszint kialakulásának esélyét, a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulási arányát.

Az egészség-nagykövet, a KELLYS márka alapítója
Forrás Bio&Life, KELLYS HUNGARY

Leave a Comment