Magyarországon több mint 1,1 millió felnőtt és több mint 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel a KSH adatai szerint, nagy részük 2-es típusú diabéteszes. A cukorbetegséget sokszor csak akkor fedezik fel, amikor a betegség már előrehaladott állapotban van, és a szövődmények panaszokat okoznak. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa a november 14.-i diabétesz világnap kapcsán felhívta a figyelmet, hogy miért fontos a korai tüneteknél felismerni a cukorbetegséget, és hogyan segíthet az időben megkezdett életmódváltás a cukorbetegség szövődményeinek csökkentésében.
Mi a cukorbetegség?
A cukorbetegség olyan magas vércukorszintekkel jellemezhető anyagcserezavar, aminek a hátterében vagy az inzulin termelés hiánya vagy az inzulin hatás elégtelensége áll. A kettő együttesen is előfordulhat.
1-es típusú diabétesz: autoimmun eredetű a kórósan működő immunrendszer károsítja a szigetsejteket.
2-es típusú diabétesz kezdetben csökkent inzulin hatás inzulinrezisztencia jellemzi, amelyhez később a károsodott béta sejtek működési zavara is társul.
Egyéb speciális típusok: béta sejt működés genetikai zavara, inzulinhatás genetikai zavara, Hasnyálmirigy állományának pusztulását okozó kórképek, endokrin betegségekhez társulva, gyógyszerek, kémiai anyagok kiváltotta típusok, bizonyos genetikai szindrómák.
Terhességi (gesztációs diabétesz) amit a várandósság alatt diagnosztizálnak.

A normál vércukorszint étkezések előtt 4,5–5,5 mmol/l közötti, étkezések után másfél órávl sem magasabb 7,8 mmol/l-nál. Diabétesz esetén az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 6 mmol/l-t, az étkezések után mért a 8–10 mmol/l-es szintet.
A 2-es típusú cukorbetegség évek alatt, lassan fejlődik ki, és nagyon sokáig nem mutat tüneteket. Ugyanakkor a talaján kialakuló szövődmények közül például az érkárosodásoknak már a cukorbetegséget megelőző állapotban, illetve még nem diagnosztizál cukorbetegség esetén is nő a kockázata. Nagyon fontos észrevenni a figyelmeztető jeleket – magyarázza a Cukorbetegközpont 2-es típusú cukorbetegség specialistája.
A cukorbetegségre utaló leggyakoribb jelek
- Éhség és fáradtság
- Szédülés mozgás közben
- Ingerlékenység
- Szomjúság és gyakoribb vizelés
- Szájszárazság és viszkető bőr
- Lassan gyógyuló sebek
- Gombás fertőzések
- Homályos látás, romló hallás
Porochanvecz Marietta főorvosnő kiemelten felhívja a figyelmet azokra a kockázati tényezőkre, amelyek növelik a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Ilyen az - elhízás (ha a haskörfogat nőknél nagyobb 80, férfiaknál 94 cm-nél, illetve a testtömegindex – BMI – több, mint 25
- az ismert magas vérnyomás vagy szív-és érrendszeri betegség,
- a családban már ismert cukorbeteg van
- a 45 év feletti életkor
- a mozgásszegény életmód
- a korábbi terhességi cukorbetegség, vagy 4000 gramm feletti súllyal szült baba
- egyes gyógyszerek tartós szedése (pl. szteroid, mellékvese hormon-készítmény)

3 tanács a diabetológustól
A cukorbetegség egyik legfőbb kockázata az elhízás és a mozgásszegény életmód. Így érthető módon a megelőzésben és a cukorbetegség elsődleges terápiájában is kulcsszerepet kap az életmódkezelés. Ennek két alappillére az adott beteghez igazított diéta és napi szintű fizikai aktivitás – mondja dr. Porochnavecz Marietta.
- A rostban gazdag, döntően növényi élelmiszerek, a gyakori, kis mennyiségű étkezések a cukorbetegek étrendjének alappillérei. Értelemszerűen fontos kiiktatni a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszereket, és figyelni kell az ételek szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmát.
- A normál vércukorszint eléréséhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás. Hetente összesen 150 perc, tehát két és fél óra közepes intenzitású fizikai aktivitás a minimum, ami szükséges ahhoz, hogy csökkenjen a vércukorszint és a testsúly, javuljon a sejtek inzulinérzékenysége, és a pre diabéteszből ne alakuljon ki 2-es típusú cukorbetegség, illetve, ha már kialakult, csökkenjen a szövődmények kockázata.
- A pre diabéteszben és a már diagnosztizált cukorbetegségben is rendkívül fontos az étkezés, a mozgás, és az esetlegesen szükséges gyógyszeres kezelés mellett a rendszeres önellenőrzés, tehát a vércukorszint rendszeres mérése főétkezések után másfél órával. Ez segít a páciensnek és a kezelőorvosnak is a beteg állapotának és az alkalmazott terápia hatásosságának a nyomon követésében.
Forrás: http://orvosihirkozpont.hu/