A különböző érzékenységek és allergiák egyre nagyobb méreteket öltenek a lakosság körében – kortól és nemtől függetlenül. Azonban még ma is sokan összekeverik a laktózintoleranciát és a tejfehérje-allergiát, pedig két eltérő állapotról van szó. A tünetek részben hasonlíthatnak, de a kiváltó ok, a lefolyás és maga a kezelés is más, ezért fontos tudni a különbségeket.
Ha te, gyermeked vagy egy környezetedben élő, tejtermék fogyasztása után különböző kellemetlen tüneteket tapasztal, az első és legfontosabb lépés, hogy pontosan tudd, mivel állsz szemben. Ezért ebben a cikkben laktózérzékenység és tejallergia közötti legfontosabb különbséget foglaljuk össze.
Mi a laktózintolerancia?
A laktózintolerancia, vagy más néven tejcukor-érzékenység nem allergia, hanem emésztési probléma, amelynek kialakulásában az immunrendszer nem érintett.
A laktóz a tejben található természetes cukor, amelynek az emésztéséhez a szervezetnek a laktáz nevű enzimre van szüksége. Ha ebből az enzimből nem, vagy csak kevés termelődik, a tejcukor emésztetlenül jut a vastagbélbe, ahol erjedni kezd, ami kellemetlen tünetek kialakulását eredményezi.
Jellemző tünetek lehetnek:
- puffadás
- hasmenés
- hasi görcsök
- fokozott gázképződés
- ritkán hányinger
A tünetek általában a fogyasztás után 30–60 perccel jelentkeznek.
A laktózintolerancia világszerte gyakori jelenség, ami gyerek- (általában 5 éves kor felett) és felnőttkorban egyaránt kialakulhat. A tapasztalatok azt mutatják, hogy felnőttkorban nagyobb arányban alakul ki. A tünetek súlyossága pedig az egyén szervezetében termelődő laktáz mennyiségétől is függ. A World Health Organization és több nemzetközi kutatás szerint a világ felnőtt lakosságának jelentős része – bizonyos régiókban akár 60–70% – csökkent laktáz termeléssel él.
Mi a tejfehérje-allergia?
A tejfehérje-allergia ezzel szemben immunológiai eredetű betegség, ami a felnőtt lakosság kb. 1-2%-át, míg a gyermekek kb. 6%-át érinti.
Ez esetben nem a tejcukor, hanem a tejben található fehérjék – főként a kazein és a savófehérjék – váltanak ki kóros immunválaszt, ami IgE antitest termelődésével jár.
A szervezet tévesen veszélyes anyagként azonosítja ezeket a fehérjéket, ezáltal ellenanyagot termel ellenük.
Tünetei lehetnek:
- bőrkiütés, csalánkiütés
- ekcéma fellángolása
- hasi görcsök
- hányinger, hányás
- hasmenés
- véres széklet
- légzési nehézség, asztma
- nyelvduzzanat
- súlyos esetben anafilaxia
A tejfehérje-allergia különösen gyakori csecsemő- és kisgyermekkorban, hiszen akár az anyatejjel átjutó tejfehérjék is kiválthatják az első tüneteket. Az ESPGHAN (Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság) ajánlásai szerint a tehéntejfehérje-allergia a leggyakoribb ételallergia csecsemőknél, előfordulása 2–3% közé tehető.
A legtöbb gyermek kinövi, azonban nem minden esetben.
Miért keverik össze őket olyan gyakran?
Azért, mert mindkét esetben tejtermék fogyasztása után jelentkeznek a tünetek.
De míg laktózintoleranciánál a tünetek főleg emésztőrendszeriek, addig tejfehérje-allergiánál több szervrendszer is érintett lehet (bőr, légutak, emésztés).
A National Institutes of Health kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy az ételallergiák diagnózisa nem alapulhat pusztán tüneti megfigyelésen, azok pontos meghatározásához orvosi kivizsgálás szükséges.
Hogyan történik a kivizsgálás?
Laktózintolerancia esetén
Tejtermékek fogyasztása után tapasztalt nemkívánatos tünetek esetén az eliminációs diéta segíthet a diagnosztizálásban. A diéta során a tüneteket kiváltó feltételezett élelmiszert, vagyis a laktózt tartalmazó termékeket teljesen ki kell iktatni az étrendből, meghatározott időre. Ezután kontrollált fokozott módon vissza kell vezetni, s figyelni a tüneteket, azok alakulását.
Fontos tudni, hogy az eliminációs diéta egy remek vizsgálati eszköz lehet, de nem jelent végleges kezelést.
Amennyiben laktózérzékenység gyanúja áll fenn, hidrogén kilégzéses tesztet végeznek. E vizsgálat során adott mennyiségű oldott tejcukor, megadott időközönkénti elfogyasztása után, több alkalommal egy készülékbe kell lélegezni. Ugyanis a bélben nem megfelelően lebomlott tejcukrot, az erjedési folyamatot emelkedett szintű hidrogén-koncentráció jelzi, amit a készülék képes mérni.
Tejfehérje-allergia esetén
A kivizsgáláshoz fontos az étkezési-tüneti napló vezetése, amelyben pontosan feljegyezzük, hogy mely ételek fogyasztása után és pontosan milyen tünetek jelentkeztek. Az allergia vérvizsgálattal a vérben megemelkedett ellenanyag (IgE) szint igazolhatja a tejallergiát.
Diéta – mit jelent ez a mindennapokban?
Igazolt laktózintolerancia esetén a diéta megengedőbb, fogyasztható laktózmentes tejtermék, továbbá étkezés előtt alkalmazható laktáz enzim étrendkiegészítő (tabletta vagy csepp), amely segíthet megelőzni a kellemetlen tünetek létrejöttét. A diétát azonban az egyéni érzékenység súlyossága határozza meg – valakinél már csekély mértékű tejtermék fogyasztásakor jelentkeznek a panaszok.
Tejfehérje-allergiánál minden tejfehérjét tartalmazó élelmiszert ki kell iktatni az étrendből. Azonban gyakran speciális étrendre van szükség, egy ugyancsak az egyéni allergia súlyossága határozza meg. Ez azt jelenti, hogy akár a “nyomokban tartalmazhat” élelmiszereket is teljes mértékben kerülni kell. Tehát nem maradhat el az összetevőlista (kazein,tejpor stb.) alapos átnézése sem.
Érdemes vizsgálat során ellenőrizni azt is, hogy a tejfehérje allergén pontosan melyik összetevője okozza az allergiát. Bizonyos komponensek esetén hőkezelés után (sütés, főzés) fogyasztható tejtermék.
Miért fontos a pontos diagnózis?
A fenti különbségek alapján láthatjuk, hogy a pontos diagnózis az egyén jólléte, életminősége szempontjából elengedhetetlen. Hiszen, ha valaki tejfehérje-allergiás, de “csak” laktózmentesre vált, a tünetek nem fognak megszűnni.
A tudatos, mentes életmód alapja mindig a pontos információ.