A lisztérzékenység – orvosi nevén coeliakia, vagyis cöliákia – az egyik legismertebb gluténhoz kapcsolódó betegség. Sokan egyszerű „érzékenységként” gondolnak rá, pedig a cöliákia nem egy újabb divatdiéta, nem átmeneti emésztési kellemetlenség és nem is egy klasszikus ételallergia. Egy olyan, élethosszig fennálló autoimmun betegségről van szó, amelynél a glutén fogyasztása a vékonybél károsodását okozhatja.
Ebben a cikkben összefoglaljuk az ehhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat: mit jelent pontosan a lisztérzékenység, milyen tünetek utalhatnak cöliákiára, hogyan történik a kivizsgálás és arról is szó lesz, miért fontos, hogy ne kezdjünk önállóan gluténmentes diétába a hivatalos diagnózis előtt.
Mit jelent pontosan a lisztérzékenység vagy cöliákia?
A cöliákia egy olyan autoimmun betegség, amely genetikailag erre hajlamos embereknél alakulhat ki. A szervezet immunrendszere egyes gabonafélék fehérje frakciója, a glutén hatására támadást indít a vékonybél nyálkahártyája, különösen az azon található bélbolyhok ellen. A bélbolyhok feladata, hogy segítsék a tápanyagok felszívódását. Ha ezek sérülnek, felszívódási zavar, vitamin- és ásványianyag-hiány, vérszegénység, fogyás, fáradékonyság vagy akár csontritkulás is kialakulhat. Glutént tartalmaz többek között a búza, a rozs, az árpa, valamint ezek különböző változatai és származékai.
Fontos megjegyezni, hogy ma már a „lisztérzékenység” elnevezés kissé félrevezető lehet, hiszem nem minden liszt okoz problémát és nem csak liszt formájában kell kerülni a glutént. A rizsliszt, kukoricaliszt, hajdinaliszt vagy kölesliszt például természetesen gluténmentes lehet, de cöliákia esetén a keresztszennyeződésre is különösen figyelni kell.
Milyen gyakori a cöliákia?
A cöliákia világszerte körülbelül a népesség 1%-át érintheti, vagyis nagyjából minden századik ember lehet érintett. Egy nagy nemzetközi összefoglaló kutatás szerint a vérvizsgálattal jelzett cöliákia-előfordulása globálisan 1,4%, míg a szövettannal igazolt esetek aránya 0,7% körül volt.
Magyarországon is azzal a becsléssel találkozhatunk, hogy körülbelül minden századik ember lehet érintett – azonban ez a szám egyre növekszik. Ez azt jelenti, hogy hazánkban akár több tízezer, sőt nagyságrendileg százezer ember is élhet cöliákiával. A pontos számot nehéz megmondani, hiszen sok eset hosszú ideig rejtve marad – a tünetek sokfélék lehetnek, nem mindig emésztőrendszeriek, így előfordul, hogy valaki csak felnőttkorban kap diagnózist.
Milyen tünetei lehetnek a lisztérzékenységnek?
A cöliákia tünetei nagyon sokfélék lehetnek. Vannak, akiknél erős emésztőrendszeri panaszok jelentkeznek, másoknál inkább általános, nehezebben beazonosítható tünetek hívják fel a figyelmet a problémára.
Gyakori emésztőrendszeri tünet lehet a puffadás, hasmenés, hasi fájdalom, székrekedés, hányinger, fogyás vagy étvágytalanság. Gyermekeknél előfordulhat növekedési elmaradás, haspuffadás, hasmenés, ingerlékenység vagy súlygyarapodási probléma is.
A cöliákia azonban nem csak a bélrendszert érintheti. Tünet lehet akár a tartós fáradtság, vashiányos vérszegénység, fejfájás, hajhullás, afták megjelenése, fogzománc problémák, csontritkulás, menstruációs zavar, termékenységi probléma vagy bizonyos bőrtünetek. Egyes érintetteknél alig vannak panaszok, mégis fennállhat a bélkárosodás.
Lisztérzékenység, gluténérzékenység vagy búzaallergia?
Lisztérzékenység, gluténérzékenység vagy búzaallergia?A hétköznapi nyelvben gyakran keveredik a lisztérzékenység, gluténérzékenység, cöliákia és búzaallergia kifejezés. Pedig ezek nem ugyanazt jelentik.
A cöliákia (lisztérzékenység) autoimmun betegség. A búzaallergia allergiás, immunrendszeri reakció, amely akár gyorsan jelentkező tüneteket is okozhat, például csalánkiütést, duzzanatot vagy légúti panaszokat. A gluténérzékenység (nem cöliákiás gluténérzékenység) esetén a glutén vagy a búzában található más összetevők fogyasztása okozhat kellemetlen tüneteket, de nem igazolható cöliákia és búzaallergia.
Ezért fontos, hogy a panaszok esetén ne csak találgassunk, hanem szakember segítségével történjen a kivizsgálás.
Hogyan történik a cöliákia kivizsgálása?
Cöliákia gyanúja esetén általában az első lépés a vérvizsgálat, amelynek során speciális ellenanyagokat keresnek. Bizonyos esetekben vékonybél-biopsziára is szükség lehet. Gyermekeknél meghatározott feltételek mellett előfordulhat, hogy a diagnózis biopszia nélkül is felállítható, de ezt gyermek-gasztroenterológus dönti el.
Nagyon fontos, hogy a kivizsgálás előtt nem szabad önállóan gluténmentes diétába kezdeni. Ha valaki már hetek vagy hónapok óta nem fogyaszt glutént, a vizsgálati eredmények álnegatívak lehetnek, vagyis nehezebb lesz kimutatni a betegséget.
Mi a cöliákia kezelése?
A cöliákia jelenleg nem gyógyítható, de kezelhető. Az egyetlen elfogadott kezelés az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes étrend. Ez nem „néha gluténmentes” étkezést jelent, hanem teljes gluténkerülést, beleértve a keresztszennyeződés elkerülését is.
Cöliákia esetén kerülni kell a búzát, rozst, árpát, valamint ezek származékait. Ide tartozhat például a tönkölybúza, durum, bulgur, kuszkusz, búzadara, árpamaláta és számos feldolgozott élelmiszer is. Vásárláskor mindig fontos az összetevőlista és az allergénjelölés ellenőrzése.
A jó hír azonban az, hogy ma már sokkal több biztonságos gluténmentes alapanyag és termék elérhető, mint korábban. A rizs, kukorica, burgonya, hajdina, köles, quinoa, amaránt, zöldségek, gyümölcsök, húsok, halak, tojás, hüvelyesek és olajos magvak természetes formában sokszor beilleszthetők az étrendbe, ha nem szennyeződtek gluténnal.
Összefoglalva
A lisztérzékenység, vagyis cöliákia egy komoly autoimmun betegség, amely megfelelő diagnózissal és szigorú gluténmentes étrenddel jól kezelhető. Nem azonos a divatból követett gluténmentes diétával és nem is egyszerű emésztési érzékenység.
Ha visszatérő puffadást, hasmenést, hasi fájdalmat, vashiányt, fáradtságot vagy egyéb gyanús tüneteket tapasztalsz, érdemes orvoshoz fordulni. A pontos diagnózis segít abban, hogy biztonságosan, tudatosan és hosszú távon fenntartható módon alakítsd ki az étrendedet.