– az érzelmi evés és a stressz kapcsolata – Az nem kérdés, hogy az evés az életben maradásunkat szolgálja. Táplál, energiát ad, jó esetben örömforrás is. De mi történik akkor, amikor nem a testünk kér enni, hanem valójában a lelkünk éhezik valamire? „Tudom, hogy nem vagyok éhes, de ezt akkor
Ha azt kérdezné valaki Tőled, hogy ki vagy, valószínűnek tartom, hogy elmondanád a neved, az életkorod, foglalkozásod és a családi státuszod. De ha úgy kéne válaszolnod, hogy mindezekről nem beszélhetsz, mit mondanál? Ki vagy Te a titulusaid, szerepeid, társadalmi címkéid nélkül? Vagy ha 1 mondatban kellene eladnod magad egy állásinterjún,
„Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.” – mondja Lao-Ce, a taoista filozófia atyja. Ez az ősi bölcselet többek között azt is megfogalmazta, hogyan érhetjük el, hogy testünk és lelkünk ne távolodjon el életünk során az eredeti harmonikus állapotától s ne veszítse el vitalitását. A 21. századra áttéve a
