Vége a nyárnak. A szabadságok, a hosszú esték, a kicsit lazább napok után szeptemberben újra felpörög az élet. Indul az iskola, visszaáll a munkahelyi tempó, megtelik a naptár, újra vannak különórák, edzések, reggeli rohanások, dugók, határidők. A telefon pittyeg, az e-mailek gyűlnek, és miközben fejben próbáljuk összerakni, hogy ki mikor
A „nem” valójában egy igen önmagadra Sokunk számára teljesen természetesnek tűnik, hogy mindenki más igénye fontosabb a sajátunkénál. Segítünk, alkalmazkodunk, túlórázunk, meghallgatunk, szervezünk, gondoskodunk. Közben pedig észre sem vesszük, hogy egyre távolabb kerülünk önmagunktól. Aztán egyszer csak megjelennek a figyelmeztető jelek: állandó fáradtság, feszültség, alvászavar, emésztési panaszok, fejfájás, türelmetlenség. A
Napközben munka, délután gyerekek, este háztartás. Hétvégén sem pihensz, hanem utol akarod érni magad a mosással, takarítással. Közben igyekszel odafigyelni a párkapcsolatodra, ápolod az idősödő szüleid. Próbálsz időt szorítani a barátokra is. És persze odafigyelsz az egészséges étkezésre, szeretnél sportolni is és talán némi önismerettel, önfejlesztéssel is foglalkoznál. 0-24-ben próbálsz
– az érzelmi evés és a stressz kapcsolata – Az nem kérdés, hogy az evés az életben maradásunkat szolgálja. Táplál, energiát ad, jó esetben örömforrás is. De mi történik akkor, amikor nem a testünk kér enni, hanem valójában a lelkünk éhezik valamire? „Tudom, hogy nem vagyok éhes, de ezt akkor
Ha azt kérdezné valaki Tőled, hogy ki vagy, valószínűnek tartom, hogy elmondanád a neved, az életkorod, foglalkozásod és a családi státuszod. De ha úgy kéne válaszolnod, hogy mindezekről nem beszélhetsz, mit mondanál? Ki vagy Te a titulusaid, szerepeid, társadalmi címkéid nélkül? Vagy ha 1 mondatban kellene eladnod magad egy állásinterjún,
„Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.” – mondja Lao-Ce, a taoista filozófia atyja. Ez az ősi bölcselet többek között azt is megfogalmazta, hogyan érhetjük el, hogy testünk és lelkünk ne távolodjon el életünk során az eredeti harmonikus állapotától s ne veszítse el vitalitását. A 21. századra áttéve a
