A táplálkozás nemcsak a fizikai egészségünk, hanem a mentális jóllétünk szempontjából is fontos tényező. Az, hogy mit, mennyit és milyen rendszerességgel eszünk, hatással lehet az energiaszintünkre, a koncentrációnkra, a hangulatunkra és a stresszel való megküzdésünkre. De vajon milyen kapcsolat van az elfogyasztott ételeink, a bélrendszerünk működése és az agyunk között?
Az ősz nem csupán a színes falevelek, a rövidebb nappalok és a bekuckózás időszaka, hanem a táplálkozási szokásaink változásának is természetes része. A nyári könnyedebb ételek után sokan kívánják a melegebb, tartalmasabb fogásokat, a sütőtököt, a leveseket, a frissen sült süteményeket vagy egy bögre forró csokoládét. Eközben a mindennapok ritmusa
A nyár lassan véget ér, a reggelek hűvösebbek, újra előkerülnek a hosszabb nadrágok és a zárt cipők, megtelnek az iskolatáskák, visszatérnek a munkahelyi meetingek, a korán induló napok, a délutáni különórák, az edzések és a megszokott hétköznapi rutin. Mintha az élet egyik napról a másikra újra „bekapcsolna”. A nyári hónapokban
A nyári hidratálás nem csupán arról szól, hogy több vizet iszunk. A megfelelő folyadékbevitelhez a magas víztartalmú zöldségek, gyümölcsök és könnyű ételek is jelentősen hozzájárulnak. Ismerje meg, miért olyan fontos a hidratálás a hőségben, mennyi folyadékra van szükségünk, és milyen ételekkel támogathatjuk szervezetünket a forró nyári napokon. Miért
Az inzulinrezisztencia lényege, hogy a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy egyre több inzulint termel ugyanannyi vércukor kezeléséhez. Az étrendi kezelés egyszerre több célt is támogat: az egyenletesebb vércukorszintet, az inzulinszintek csökkentését, szükség esetén a testsúlycsökkentést. Kuffa Bianka, az Életmód Orvosi Központ – Prima Medica dietetikusa arra hívta
Sokan egy orvosi diagnózis hatására, határozott egészségügyi indokkal vágnak bele a mentes étkezésbe, miközben személyesen is vágynak a megkönnyebbülésre, a több energiára és a puffadásmentes mindennapokra. Azonban az elején – amikor még keressük az új alapanyagokat és tanuljuk, mi tesz jót a testünknek – van egy kritikus pont: a folyamatos
A cöliákia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység elkülönítése a modern dietetika egyik legfontosabb feladata, mivel a két állapot háttere, diagnosztikája és hosszú távú következményei alapvetően eltérnek egymástól. A cöliákia egy genetikailag meghatározott, komoly autoimmun betegség, amely során a szervezetbe jutó glutén hatására olyan ellenanyagok termelődnek, amelyek megtámadják és módszeresen elpusztítják a
Az élelmiszer-pazarlás napjaink egyik legkomolyabb, mégis gyakran alábecsült problémája. Nem csak gazdasági és környezeti kérdésről van szó, hanem szorosan összefügg az egészségünkkel, a táplálkozási szokásainkkal és az élelmiszerhez való viszonyunkkal is. Dietetikusként különösen fontos látni, hogy a pazarlás nem pusztán „kidobott étel”, hanem elvesztegetett tápanyag, energia és lehetőség egy tudatosabb
A húsvét az egyik legmeghatározóbb gasztronómiai ünnepünk: az asztal roskadozik a sonkától, tojástól, kalácstól és süteményektől mindamellett, hogy a közös étkezések a családi együttlét fontos alappillérei. Azok számára azonban, akik ételérzékenységgel élnek – legyen szó glutén-, tej-, laktóz- vagy tojásintoleranciáról, érzékenységről –, az ünnep gyakran nem csak öröm, hanem szervezési
Amikor élelmiszert vásárolsz vagy étteremben eszel, bizonyára találkoztál már azzal, hogy egy terméken kiemelten szerepelnek bizonyos összetevők. Ennek oka, hogy az Európai Unióban 14 olyan élelmiszer-összetevőt jelölni kell, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki egyes embereknél – beleértve azokat is, akik életmódjuk vagy különböző egészségi okok miatt kerülnek bizonyos összetevőket, alapanyagokat.
A dietetikai praxisban egyre gyakrabban látjuk, hogy a „napi 2 liter” víz elfogyasztásának szabálya sokaknak túl általános. A folyadékigény egyénfüggő: befolyásolja a testsúly, az aktivitás, az életkor és az egészségi állapot is. A Víz Világnapja kapcsán érdemes tudatosítani: a víz nemcsak a túlélésünk, hanem a vitalitásunk záloga is. Miért
Elmúlt hónapban olvashattunk a vegán január, vagyis a Veganuár elnevezésű kezdeményezésről. Ebben a hónapban a böjthöz kötötten a túlzott húsfogyasztás mérsékléséről, az egészségügyi hatásairól, valamint a húsmentes napokról hozunk érdekességeket. Mit mondanak a kutatások a húsfogyasztás csökkentéséről? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és annak rákkutató ügynöksége (IARC) legfrissebb, 2024–2026 közötti
