Apró lépések, tartós változás – így épülnek be az egészséges szokások a mindennapokba

„Az ezer mérföldes utazás is egyetlen lépéssel kezdődik.” – mondja Lao-Ce, a taoista filozófia atyja. Ez az ősi bölcselet többek között azt is megfogalmazta, hogyan érhetjük el, hogy testünk és lelkünk ne távolodjon el életünk során az eredeti harmonikus állapotától s ne veszítse el vitalitását. A 21. századra áttéve a kérdést: hogyan ne billentsenek ki testi-lelki-mentális egyensúlyunkból a rossz étkezési szokások, helytelen testtartás, mozgáshiányos életmód és a stressz? Vagyis hogyan maradjunk egészségesek?

 

De valójában mit jelent az egészség?

Apró lépések, tartós változás – így épülnek be az egészséges szokások a mindennapokbaAz Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészség a teljes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota, vagyis holisztikus megközelítéssel tekint erre a fogalomra, mint ahogy az ókori vagy a mai integratív orvoslás keretében is az egész embert gyógyítják, kezelik ahhoz, hogy jól legyen.

Ha eggyel tovább lépünk, jön a következő kérdés: nekem, személy szerint mit jelent az egészség?

Én mitől érzem jól magam? Az én testemnek mi tesz jót? Az én genetikai és egyedi adottságaim, környezetem, életmódom alapján hogyan tudom fenntartani az egészségem?  Mit és hogyan tudok megtenni magamért? Milyen erőforrások állnak ehhez rendelkezésemre? Mik a saját lehetőségeim és a korlátaim? Egyáltalán mi a célom? Mert ami a médiából ömlik rám, meg ami a másik embernél működik, nem biztos, hogy nálam is fog. Beszéljünk akár fizikális vagy mentális jóllétről.

Na de tegyük fel, hogy már konzultáltam az orvosommal, szakértőkkel, végiggondoltam a fenti kérdésekre a választ és már tudom, hogy mit kell személyre szabottan tennem: pl. adalékanyagmentesen táplálkoznom, speciális diétát tartanom, többet mozognom, jól aludnom és kevesebbet stresszelnem. Oké. De hogyan csináljam? Hogy tudom fenntartani, szokássá alakítani ezeket az intelmeket?

 

Apró lépések, tartós változás – így épülnek be az egészséges szokások a mindennapokba

Szokáskialakítás lépései

A szokáskialakítás első lépése az igazi elhatározás. Amikor megtalálom a saját miértemet. Valójában miért akarom a változást? Mi az, ami ezáltal lehetővé válik számomra most és hosszú távon? Hogyan hat ki mindez a környezetemre? Milyen lehetőségeket és
értékeket teremtek a célom megvalósítása által? Mi lesz velem 1 vagy 5 év múlva, ha most nem változtatok?

Ezek megválaszolása azért fontos, mert a belső, intrinzik motiváció sokkal tovább visz, nagy erőket tud mozgósítani, amire igencsak szükség van, mert a változás nehézségekkel jár az út elején. De az is lehet, hogy az elején könnyen megindulunk, és később jön egy mélypont, amin ha túllendülünk, akkor megint könnyebb. És az is lehet, hogy több ilyen ponttal találkozunk.

És itt jön a következő kulcs: apró, kicsi lépésekkel menjünk előre a megtervezett úton. Ez egy tévhit, hogy rögtön szakadékokat kell átugrani. Egy kis lépést mindig könnyebb megtenni, mint egy nagyot. Kevesebb energia kell hozzá, kisebb a hibázási lehetőség, s ha mégis előfordul, könnyebb rögtön korrigálni. Nem mindegy, hogy 500 méter vagy 5 km után jövök rá, hogy rossz irányba megyek az erdőben. És ha jól látható útszakaszokra van beosztva a kirándulás, tudom, mekkora szakaszt kell megtennem, be tudom osztani az erőmet, tudom, hol tudok megpihenni és feltöltődni, s majd onnan tovább menni.

Ez a fajta erőbeosztás és pontos iránymeghatározás az emberi agy számára sokkal könnyebben kezelhető és biztonságérzést ad. Ami azért fontos, mert minden, ami új és ismeretlen, azt az agy veszélyforrásként detektálja (ősi életmegóvó ösztönként), így beindul a stresszreakció. A stresszt pedig kezelni kell, különben plusz energiát visz el az is.

Végül pedig az ismétlés, napi, heti szinten (attól függően, milyen változásról van szó) elengedhetetlen ahhoz, hogy az új dolog ismerőssé váljon, kiépüljenek a megfelelő szinapszisok, végül megszokott dolog legyen az egykor ismeretlenből, ami rutinná válva nem von már el kapacitást sem fizikai, sem mentális szinten.

 

Bónusz tipp az út megtervezése előtt: érdemes átgondolni, hogy mik lesznek a saját léggömbjeim, amiket ha a hátizsákomra kötök, könnyebbé teszik a teher cipelését (erősségeim, kapaszkodóim, képességeim) és mik azok a kövek, amik benne vannak a zsákomban és még az út előtt ki tudom pakolni, hogy ne legyen olyan nehéz (terheim, konfliktusaim, bármi és bárki, aki visszatart, lehúz).

A változás komfortzónán kívül történik. De egy jól meghatározott cél, alaposan megtervezett út és a megfelelő érzelmek által vezérelt változási szándék csodákra képes. Az egészség pedig igazán megéri ezt a kalandos utazást.

 

Gyulai Krisztina
Egészség és életvezetési coach, mentor
Stresszkezelési facilitátor

 

Képek forrása: Pixabay