Ősszel, az óvoda- és iskolakezdéssel együtt megérkezik a közösségi fertőzések szezonja is. A gyermekek és a felnőttek egyaránt gyakrabban találkoznak légúti kórokozókkal, ezért ilyenkor különösen aktuálissá válik a kérdés:
Mit tehetünk azért, hogy szervezetünk megfelelően reagáljon a kórokozókra?
Az „immunerősítés” kifejezés közismert, tudományos szempontból azonban kissé félrevezető. Az immunrendszer ugyanis nem egyszerűen egy olyan rendszer, amelyet minél magasabb aktivitásra kell kapcsolni.
A cél nem a túlzott immunválasz, hanem a megfelelően szabályozott immunműködés.
Az immunrendszernek egyszerre kell felismernie és semlegesítenie a potenciálisan veszélyes kórokozókat, miközben tolerálnia kell a saját szervezet sejtjeit, valamint a velünk együtt élő mikrobiom jelentős részét. Ez rendkívül összetett sejtes és molekuláris szabályozási rendszer.
Éppen ezért a „minél több vitamin vagy étrend-kiegészítő, annál erősebb immunrendszer” megközelítés helyett érdemesebb az immunrendszer működését támogató életmódbeli és fitoterápiás lehetőségekről beszélni.
Alvás
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás alapvető jelentőségű az immunrendszer szabályozásában.
Mozgás
A rendszeres, mérsékelt intenzitású fizikai aktivitás kedvezően befolyásolhatja az immunrendszer működését és az anyagcsere-folyamatokat.
Táplálkozás
A változatos, tápanyagban gazdag étrend biztosítja az immunsejtek működéséhez szükséges vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat és egyéb bioaktív vegyületeket.
Bélflóra
Az immunrendszer jelentős része kapcsolatban áll a bélrendszerrel. A bélbaktériumok és az immunrendszer között folyamatos kommunikáció zajlik, ezért a megfelelő rostbevitelben és növényi élelmiszerekben gazdag étrend az immunhomeosztázis szempontjából is fontos.
A gyógynövények, komplex biológiai hatású növények
A fitoterápiában több olyan gyógynövényt ismerünk, amelyek hatóanyagai befolyásolhatják az immunválasz egyes folyamatait.
De itt fontos egy tudományos különbségtétel: egy gyógynövény immunmoduláló hatása nem azonos azzal, hogy „felpörgeti” az immunrendszert.
A növényi hatóanyagok több ponton, több sejttípuson és jelátviteli útvonalon keresztül hathatnak. A klinikai jelentőség azonban növényenként, kivonatonként, dózisonként és alkalmazási céltól függően eltérő lehet.
Ezért nem mindegy, hogy melyik növényt, milyen készítményben, milyen dózisban és kinél alkalmazzuk. Vagyis az immunvédelem nem ősszel kezdődik. A szezonális felkészülés valójában egész éves folyamat.
Kasvirág – mit tud valójában az Echinacea?
A kasvirág, vagyis az Echinacea fajok a legismertebb, immunrendszerrel kapcsolatba hozott gyógynövények közé tartoznak.
A különböző Echinacea-fajok és növényi részek eltérő összetételűek. Többek között alkilamidokat, poliszacharidokat, fenolos vegyületeket és más bioaktív komponenseket tartalmazhatnak.
Az Echinacea kutatása során immunmoduláló és gyulladásos folyamatokat befolyásoló mechanizmusokat is vizsgáltak.
De itt is fontos a józan megközelítés: nem minden Echinacea-készítmény azonos, és a vizsgálati eredmények sem teszik lehetővé, hogy minden készítményt minden életkorban és minden célra általánosan ajánljunk.
Különösen fontos a körültekintés allergiára hajlamos személyeknél, autoimmun betegségekben, immunszuppresszív kezelés mellett, valamint gyermekkorban.
Fokhagyma – egy konyhai növényből biológiailag aktív rendszer lesz
A fokhagyma egyik legismertebb kénvegyülete az allicin, amely nem egyszerűen „a fokhagymában van”, hanem az ép növényi szövet roncsolásakor zajló enzimatikus folyamat eredményeként keletkezik.
Az alliináz enzim az alliint allicinné alakítja.
Az allicin és más kéntartalmú vegyületek antimikrobiális aktivitását számos kutatás vizsgálta.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fokhagyma egyenértékű lenne egy gyógyszerrel, vagy hogy egy fokhagymás készítménnyel minden fertőzés kezelhető.
A fokhagyma értékét éppen az adja, hogy egy komplex étrend részeként számos bioaktív vegyület forrása.
Kakukkfű – az illóolajok kerülnek a középpontba
A közönséges kakukkfű illóolajának meghatározó komponensei között megtalálható a timol és a karvakrol. Ezek laboratóriumi körülmények között jelentős antimikrobiális aktivitást mutatnak.
A kakukkfű emellett hagyományosan a légutak támogatására alkalmazott gyógynövény. Köptető és görcsoldó hatásával elsősorban a produktív köhögéssel járó légúti panaszok fitoterápiás kezelésében van szerepe.
És mi a helyzet a fenyőrüggyel?
Az erdei fenyő és más fenyőfajok fiatal hajtásai könnyen kinyerhető illóolajokat tartalmaznak, amelyekben például α-pinén, β-pinén, limonén és más terpének fordulhatnak elő.
Ezek a vegyületek érdekes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkeznek, különösen a légúti fitoterápia szempontjából.
A fenyőrügy azonban nem „immunerősítő csodaszer”. A növény hatását mindig a konkrét hatóanyagok, a készítmény típusa, az alkalmazott dózis és a felhasználás célja alapján kell értékelni.
A legfontosabb ahhoz, hogy az immunrendszerünk optimálisan működjön, a megfelelő támogatás megadása, amelyet az életmódunkkal tudunk a legkiemelkedőbben biztosítani.
Tegyünk együtt egy tudatosabb és egészségesebb jövőért – gyógyítsunk gyengéden!
Szarvas Niki
Egészségügyi biomérnök és fitoterapeuta