Ha azt kérdezné valaki Tőled, hogy ki vagy, valószínűnek tartom, hogy elmondanád a neved, az életkorod, foglalkozásod és a családi státuszod. De ha úgy kéne válaszolnod, hogy mindezekről nem beszélhetsz, mit mondanál? Ki vagy Te a titulusaid, szerepeid, társadalmi címkéid nélkül? Vagy ha 1 mondatban kellene eladnod magad egy állásinterjún, mi lenne az?
Nem könnyű megválaszolni ezeket a kérdéseket. Mint ahogy az önismeret is egy hosszú út, aminek néha azt hiszed, hogy a végére értél, s rögtön jön egy újabb kanyar. Összetett és izgalmas téma és talán mégsem foglalkozunk vele eleget (tisztelet a kivételnek). Pedig több szempontból nagyon fontos és kb. mindennek az alapja.
Miért több az önismeret, mint „pszicho téma”
Hiszen, ha nem ismerem, nekem mi a fontos, hogy tudnék elérhető célokat felállítani? Ha nem tudom, mik a szükségleteim, hogyan érvényesítem őket? Ha nem vagyok tisztában a hibáimmal, hogyan korrigálom őket? Ha nem ismerem a hiányosságaim, hogyan fejlesztem őket? Ha nem vagyok tisztában az erősségeimmel, hogyan bízom magamban? Hogyan állítok határokat? Mit kezdek azzal, hogyan hatok másokra vagy ők rám? Miképp és hova haladok? Mennyire vagyok képes tudatosan irányítani az életem? Hogy vagyok egészségben?
Mi történik, ha nem ismered a saját működésed?
Sokszor hallottam, hogy „Jaj, az önismeret az olyan pszicho téma…” Pedig nem csak a lélekkel, hanem a testtel is összefügg. Önismeret nélkül nem vagyunk tisztában azzal, hogy a fejünkben pörgő kb. napi 70ezer gondolat hány százaléka hat ránk negatívan és mennyi pozitívan. Egyáltalán hogyan hatnak ránk a saját gondolataink. Valójában a saját gondolataink? Vagy valaki másnak a mondatait szajkózzuk magunkban akár évtizedekig, mire rájövünk, hogy nem is értünk vele egyet.
Önismeret nélkül nem tudjuk, mikor milyen érzések kerítenek bennünket hatalmukba és mi történik előtte, ami ezt alakítja. Sok emberrel találkozom, aki olyan szinten él fejben, hogy nem tud 3-4 érzelemnél többet megnevezni, nem tudja, mi zajlik benne. Nem is beszélve arról, hogy meg tudja-e különböztetni az érzelmek intenzitását, s tudja-e hogyan hatnak az érzelmei a viselkedésére.
A gondolatok és érzelmek hatása a testedre
Mennyire cselekszünk automatikusan és mikor vagyunk tudatosak? Önismeret nélkül sokszor csak sodródunk és reagálunk. Ez rengeteg konfliktushoz és kapcsolati problémához vezet. A gondolataink, érzéseink, tetteink, reakcióink, kapcsolataink, önértékelésünk mind hatnak ránk. S minden, ami egy kicsit is negatívan érint, nyomot hagy a testünkben is. Fel lehet ezt fogni bio-kémiai folyamatként is, rezgésként is, ok-okozatként is. Gondoljunk csak a stresszreakció kialakulására: ha valamit fenyegetőnek élünk meg (akár csak gondolati szinten), beindul a test énvédő mechanizmusa → az agy veszélyt jelez, a vegetatív idegrendszer működésbe lép, stresszhormonok termelődnek, felpörög a szívritmus, megnő a vérnyomás, felugrik a vércukorszint, minden energia a vázizomzatban összpontosul, hogy a test reagálni tudjon a stresszt kiváltó tényezőre. Ezalatt pedig háttérbe szorul az immunrendszer, az emésztés, kiválasztás és a reproduktív funkciók. Ha ez sokáig fennálló állapot, akkor egy idő után, kimerül és megbetegszik az ember.
De ha pl. egy számunkra kedves családtagunkra, barátunkra gondolunk, megfigyelhetjük, hogy melegség és derű tölt el. Vagy ha biztonságos közegben vagyunk, kiengedünk és ennek testi jelei vannak: ellazulnak az izmaink, lelassul a pulzusunk, nyugodtabb a légzésünk.
Ráadásul mindez visszafelé is igaz: a testünk állapota visszahat a gondolkodásmódunkra, cselekedeteinkre, érzéseinkre, énképünkre, önbizalmunkra, kapcsolatainkra.
De ha nem figyeled magad, nem vagy tudatos, nem fogod felismerni a tested jelzéseid, nem tudod, mi, mikor mit okoz Benned. Ha viszont eléggé ismered magad, tudod, hogy mikor kell mondjuk visszább venni a munkából, mert ha nem pihensz, megbetegszel. Ha ismered a tested, tudod, hogy napi hány órát kell aludnod ahhoz, hogy ne kapd el az első vírust, ami szembejön vagy hogy jól tudj teljesíteni a munkában. Vagy hogy mennyi monitornézés után jelez a szemed, hogy tarts pihenőt. Meg tudod állapítani, mikor elég egy adott mentális terhelésből, mert mondjuk derékfájást okoz. Hogy az adott életszakaszodban épp melyik típusú sportot ne válaszd, mert nem tesz jót. Hogy mikor van szükséged több pihenésre vagy több zöldségre, gyümölcsre. Hogy milyen lelkiállapotodban nem érdemes egy vitába belemenni, mert nem leszel konstruktív. Felismered, hogy mikor létszükséglet, hogy végre nemet mondj. Hogy mikor vagy változásban és jó, ha megengedőbb vagy magaddal. Hogy mik az önbántalmazó gondolataid, amik belső feszültséget okoznak. Hogy miért akarsz mindenáron, akár még egy betegség árán is megfelelni valakinek.
Az önismeret mint valódi megelőzés
A test tényleg a lélek temploma. A test soha nem ellenünk dolgozik, hanem jelez valamit. Amire, ha odafigyelünk, megértjük és tudunk korrigálni. Az önismeret nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészség alapja is. Az önismeret nem valami ezo-pszicho hóbort, hanem prevenció.
Gyulai Krisztina
Egészség és életvezetési coach, mentor
Stresszkezelési facilitátor
Képek forrása: Pixabay