Napközben munka, délután gyerekek, este háztartás. Hétvégén sem pihensz, hanem utol akarod érni magad a mosással, takarítással. Közben igyekszel odafigyelni a párkapcsolatodra, ápolod az idősödő szüleid. Próbálsz időt szorítani a barátokra is. És persze odafigyelsz az egészséges étkezésre, szeretnél sportolni is és talán némi önismerettel, önfejlesztéssel is foglalkoznál. 0-24-ben próbálsz önmagad legjobb verziója lenni.
Ismerős?
A mai nők közül sokan úgy érzik, mintha egyszerre több teljes állásban dolgoznának. Hogy nemcsak a munkahelyükön, otthon, a családban és a párkapcsolatban kell helytállniuk, hanem sokszor még a közösségi média által sugallt ideális nő képének is meg kellene felelniük.
Vajon meddig lehet egyszerre ennyi mindent csinálni? Mennyi energia szükséges ehhez? Van-e kellő utánpótlása ennek az elfolyt energiának?
Amikor a szerepek összeütköznek
A pszichológia ezt szerepkonfliktusnak nevezi. Egyszerűen fogalmazva: két vagy több fontos szerepünk egyszerre akarja ugyanazt az erőforrást – az időnket, az energiánkat vagy a figyelmünket.
Talán Te is átélted már:
- túlórázni kellene, de a gyerekedért is menni kell az iskolába;
- fizikailag jelen vagy otthon, de fejben még a munkahelyi problémákon jár az eszed;
- lefáraszt az egész napos koncentrálás, de este még türelmes anya és partner szeretnél lenni.
A legtöbb nő nem egyetlen szereptől fárad el, hanem attól, hogy egyszerre próbál mindegyikben tökéletesen teljesíteni.
Pedig ez a fajta tökéletesség nem létezik.
A „jó kislány” csapdája
Sokunkat már gyerekkorunkban arra tanítottak, hogy legyünk kedvesek, segítőkészek, alkalmazkodóak. Esetleg dicséretet is kaptunk, ha mások igényeit a sajátunk elé helyeztük.
Felnőttként ez könnyen oda vezethet, hogy mindenki más fontosabb lesz nálunk.
A saját pihenésünk ráér.
A saját vágyaink ráérnek.
A saját szükségleteink ráérnek.
Ez egy ideig működik is.
Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy folyamatosan fáradtak, ingerlékenyek, motiválatlanok vagyunk és valahogy már semminek sem tudunk igazán örülni.
És még olyankor is folytatjuk…
Továbbra is egyszerre akarunk tökéletes munkatárs, anya, partner, háziasszony és barát lenni. Erősnek mutatjuk magunkat, nem kérünk segítséget, nem akarunk gyengének látszani és még akkor is megyünk tovább, amikor már rég meg kellene állnunk.
Kívülről sokszor sikeresnek tűnünk. Belül azonban lassan a végletekig kimerülünk.
A probléma nem az ambícióval vagy a sokoldalúsággal van. Sok nő számára a több szerep valóban örömforrás és önmegvalósítási lehetőség.
A gond akkor kezdődik, amikor a megfelelés fontosabbá válik, mint a saját jóllét.
Amikor a kérdés már nem az, hogy „Mit szeretnék?”, hanem az, hogy „Mit várnak el tőlem? Mit kell megcsinálnom, ahhoz, hogy elfogadjanak, értékeljenek, szeressenek?”
Miért olyan nehéz kilépni ebből?
Mert ennek a működésmódnak vannak jutalmai is.
Van, hogy elismerést kapunk.
Hasznosnak érezzük magunkat.
Nő az önbizalmunk.
Büszkék vagyunk arra, hogy mennyi mindent bírunk.
Csakhogy a testünk és az idegrendszerünk nem végtelen kapacitású.
A folyamatos készenlét, a túlterheltség és az állandó megfelelési kényszer idővel számlát nyújt be.
A krónikus stressz ára
A krónikus stressz az egész szervezet működésére hatással van. Megemelkedik a stresszhormonok szintje, romlik az alvásminőség, gyengül az immunrendszer működése és nő a különböző testi betegségek kialakulásának kockázata.
A tartós stressz összefüggésbe hozható többek között:
- a magas vérnyomással,
- a szív- és érrendszeri betegségekkel,
- az emésztőrendszeri panaszokkal,
- a krónikus gyulladásos folyamatokkal,
- a fejfájással és migrénnel,
- az alvászavarokkal,
- a szorongással és depresszióval,
- valamint a kiégéssel.
A kiégés folyamata:
1. Szabad vágyból kényszer
-
- Amikor elkezdesz olyan dolgokat is bevállalni, amiket igazából nem akarsz.
- Nem okoz örömöt, elégedettséget az, amit csinálsz.
2. Fokozott erőfeszítés
-
- Mindent teljes erőbedobással csinálsz.
- Már érzed, hogy megterhel, de még csinálod.
3. Szükségleteid háttérbe szorítása
-
- Egy vagy több saját igényedről lemondasz a feladatok javára.
- Családtagjaid és/vagy barátaid kezded elhanyagolni.
- Egyre kevesebb az olyan időtöltésed, ami feltölt.
4. Megnő a konfliktusaid száma
-
- Ha beszűkül a tevékenységed a feladataid köré, beszűkülnek a gondolataid, érzéseid is.
- Megjelennek és szaporodnak a negatív élmények, helyzetek, viták.
- A növekvő feszültség és stressz testi tünetek formájában is megjelenik.
5. Szembe mész a saját értékrendeddel
-
- Bekerültél a negatív spirálba, nehezen látod kívülről magad: vajon a saját elképzeléseid és értékeid mentén élsz?
- Túl fáradt vagy változtatni, nincs energiád kiszállni a mókuskerékből.
- A fásultság az életed minden területén eluralkodik.
A valódi erő nem abban rejlik, hogy mindent egyedül oldunk meg.
Hanem abban, hogy felismerjük a határainkat, merünk segítséget kérni és önmagunkat is ugyanazzal a törődéssel kezeljük, amit másoknak olyan természetesen adunk.
Mert a saját jóllétünk nem önzés.
Hanem az alapja mindannak, amit a családunkért, a munkánkért és a szeretteinkért nap mint nap teszünk.
Gyulai Krisztina
Egészség és életvezetési coach, mentor
Stresszkezelési facilitátor
Képek forrása: Chat GPT